Darwin és a marxizmus

A marxizmus és Darwin munkásságának a kapcsolatát egyetlen cikkben teljes mértékig kivesézni lehetetlen, ezért csak felületesen és egyszerű alapjaiban érintjük a témát. Anton Pannekoek, az antileninista marxizmus neves képviselője 1909-ben már írt a témáról Marxizmus és darwinizmus címmel. A kb. 25 oldalnyi angol nyelvű írás fellelhető a marxist.org-on. http://marxists.org/archive/pannekoe/1912/marxism-darwinism.htm

Pannekoek röviden tárgyalja a marxizmust, a darwinizmust, a kettő kapcsolatát az osztályharc szemszögéből, s nem feledkezik el az eszközhasználatról, az Engels által is elemzett emberi kéz fejlődéséről. Alapvetően az írással egyetérthetünk, ám nem tekinthetjük egészen teljesnek, hiszen ami 1909-ben korszakalkotó, az ma már nem teljes. Nem elemzi ezen kívül a dialektikával való kapcsolatát, csak néhol felületesen érinti. Azóta számtalan új fajt, a „hiányzó láncszemeket” is felfedezték, és óriási lépést jelentett a genetika megjelenése 1953-ban, a DNS felfedezésével, mely tudomány ismét Darwint igazolta.

Darwin munkássága
Darwin (1809-1882) 1831-ben, azaz 22 évesen indult 5 éves hajóútra, mely során különböző fajokat vizsgált. A különböző fajok közötti hasonlóság nem csak Darwin fejében ütött szöget, előtte Lamarck és st. Hilaire már foglalkozott a témával, de ez csak elmélet maradt, bizonyítékokat nem tudtak szolgáltatni, és általános ellenállásba is ütköztek. Darwin viszont hosszú kutatás után 1859-ben megjelentette „A fajok eredete” című főművét, mely az egész világot alapjaiban megrázta, különösképpen a katolikus egyházat.

A dogmák ledöntése: a darwinizmus 3 alapköve
Az egyházi dogmákat a teremtéselméletről, a természetről és annak működéséről sikerült alapjaiban lerombolni. Darwin munkájának 3 alapköve a Biblia írásának 3 alapját cáfolja.

I. Az élet több százmillió éves Darwin szerint. A modern kutatások bebizonyították, hogy Földünk ennél is több, 4,6 milliárd évvel ezelőtt, az élet, pedig 3,5 milliárd évvel ezelőtt keletkezett, szemben az egyház által hangoztatott 10.000 évvel.

II. A változás és a változékonyság: Az evolúció elmélete szerint az élet folyamatosan alakult ki, lassú fejlődések hatására. Az ősi fajokból keletkeztek az újak, az egysejtűek fejlődéséből kiindulva jöttek létre a fejlettebb organizmusok, a növények, majd az állatok. Ezek a fajok egymás mellett párhuzamosan továbbfejlődtek és manapság is folyamatos a változás, ma is új fajok keletkeznek. A tömegek számára megrázó az volt, és a hozzá nem értők is kikérték maguknak, hogy az „ember a majomtól származik.”

III. A természetes szelekció: Ezen elmélet szerint fajok nem csak keletkeznek, hanem el is tűnnek. És természetesen nem csak a fajok, hanem az egyedek is. A természet alapvető lételeme az élet gátlása. Például: ha az E. Coli baktérium a maga ütemében szaporodna, és közben nem pusztulna, egy nap alatt annyira elburjánzana, hogy egy sejtréteg vastagságban az egész Földet beboríthatná. Ha nem lenne természetes szelekció, bizonyos rovarok úgy elszaporodnának, hogy több méter vastagon is beborítanák a bolygót. Az élőlények többsége – ez igaz a növényekre is – már az előtt elpusztul, mielőtt elérné a szaporodási kort. Ez azt jelenti, hogy az élővilágot a természet saját törvényei szabályozzák, nem, pedig isteni beavatkozások. A természet a saját törvényeinek engedelmeskedik, a fejlődés rugója, pedig maga a természetes szelekció és a mutáció. A mutáció egy véletlenszerű folyamat. Naponta több mint 5000 mutáció történik egyetlen emberben, amit komplex molekuláris biológiai rendszerek eliminálnak. E rendszerek persze nem működnek 100%-os hatékonysággal, és hibás, mutált sejtszaporulatok jelenhetnek meg, azaz daganatok és más patológiás folyamatok. Ha épp fejlődésben lévő sejteket érint, például a méhben fejlődő emberi lényt, akkor sajnos beteg gyermek születhet. Az is előfordulhat, hogy az egyed olyan tulajdonsága mutálódik, ami sokkal előnyösebb tulajdonsággal vértezi fel az egyedet, ekkor az kihasználva e tulajdonságából eredő előnyöket, sokkal életképesebbé válik, és a jobb genetikai állományt nagyobb eséllyel adja tovább utódainak, akik szintén életképesebbé válnak.

Az evolúció és a dialektika
A dialektika – Engels szerint – 3 alapvető törvényre vezethető vissza, melyek párhuzamba állíthatók az evolúció elméletével. A két filozófia, a marxizmus és a darwinizmus is a természet törvényeiből táplálkozó tudomány, ellentmondás köztük nem lehet.

I. Az első dialektikus alaptörvény a mennyiség minőségbe és a minőség mennyiségbe való átcsapása. Ez utóbbit könnyen fellelhetjük, hiszen egy minőségileg életrevalóbb faj hamarabb el is szaporodik. Egy elszaporodott nagy egyedszámú fajban, pedig nagyobb eséllyel jön létre olyan utód, amely fejlettebb, mint elődei. Másik aspektusból vizsgálva a falka sokkal erősebb, mint akár annak az egyedeinél fejlettebb magányos állat. A DNS-ben történő mutációk, amelyek minőségi változások, elérhetik, hogy növekedjen egy fajnál a közösségi ösztön, azaz mennyiségileg több állat együttműködjön, ezzel erős populációt kialakítva. Persze számtalan egyéb példát is említhetnénk.

II. A másik alaptörvény az ellentétek kölcsönös áthatásának törvénye. Ez is párhuzamos a darwinizmus tanításával, hiszen a természeti küzdelmekben is kialakulnak az antagonizmusok, amelyek összecsapnak, majd megoldódnak, magyarán szólva két (v. több) egyed, faj, populáció verseng egymással, az egyik, pedig felülkerekedik a másikon. A túlélésért folytatott harcban a legerősebbek lesznek a csúcsragadozók, ám ha új, rátermettebb faj jelenik meg, ők is kiszorulhatnak az elsőségből. Itt persze több millió év munkájára kell gondolni.

III. A fejlődés során mindig valamiből valami jobb keletkezik, elvesztve a régi tulajdonságait, és megtartva azokat a tulajdonságokat, amiből újak és jobbak jönnek létre. A fejlődés pedig folyamatosan halad, egyre jobb tulajdonságokat létrehozva. Ez a dialektika harmadik alaptörvénye, a tagadás tagadásának törvénye. Ez a dialektikus tagadás nem csak a társadalmak, de a fajok fejlődését is leírja. Ahogy egy fajból másik, jobb faj jön létre, úgy jön létre egy társadalomból másik, jobb típusú berendezkedés.

A tudomány egyházi üldözése
Darwin forradalmi tanai rögtön üldözőkre találtak. Ennek alapvető okai nem tudományosak, hanem elsősorban politikaiak voltak. Virchow reakciós politikus –aki egyebekben az orvostudomány terén maradandót alkotott- odáig elmerészkedett, hogy azért bírálta a darwinizmust, mert az „szocialista és veszélyes”, nem, pedig egy természettudóstól elvárható szemszögből. Az egyház azonnal propagandába és lejárató kampányba kezdett, megjelentek a Darwint majomként ábrázoló képek. A tudomány vallásos üldözése nem új keletű, a középkorban már máglyára vetették a Biblia világképét tudományosan cáfolókat. Az anglikán egyház csak 2008-ban kért hivatalosan is bocsánatot, amiért elutasították és üldözték Darwin eszméit. Az egyház a folyamatos bizonyítékáradatnak köszönhetően kénytelen volt visszavonulót fújni, és egy nemrégiben feltett körkérdésre – miszerint elfogadják-e az evolúciót – egyik magyar történelmi egyház sem mert határozottan kiállni ellene. Általánosan elmondható, hogy az evolúciós elméletet megpróbálták beépíteni a dogmáik mellé, azt hirdetve, hogy a teremtés isteni eredetű, és az evolúció is ennek következménye.

A korabeli burzsoázia kifogásai
Pannehoek írásában kétféle burzsoáziát említ. Az angliai burzsoázia ellenségének tekintette a darwinizmust, mivel szocialistának tartották és küzdöttek ellene. Ezzel szemben a feudális államokban létező burzsoázia -forradalmi osztályként- viszont rokonszenvezett vele. Új elmélettel is előálltak, kihasználva a darwinizmust a szocializmus ellen. Ezt ma már szociáldarwinizmus gúnynévvel illetjük (a szociáldarwinizmus pejoratív fogalom lett, követői nem nevezik magukat szociáldarwinistának). E szerint a darwinizmus épp a szocializmus ellen van, hiszen a szocializmus egyenlőséget hirdet, a darwinizmus szerint a természet viszont egyenlőtlenségre törekszik, ahol a legerősebb maradhat életben, tehát a különbségek növelése a cél. Ez lett később a náci fajelmélet és a harmadik birodalom társadalmi berendezkedésének az alapja is. Ez az elmélet persze cáfolva lett, hiszen a kapitalizmusban nem az egyén rátermettsége, hanem a tőkéje az, ami erőssé teszi. Az egészséges, erős munkásember a rossz munkakörülményekkel, a nyomorral pillanatok alatt beteggé és elesetté tehető, egészséges gyermekei szintén kevesebb túlélési eséllyel rendelkeznek, mint azok a tőkések, akik vagyonuknál fogva jobb élelmiszerhez, egészségügyi ellátáshoz jutottak és jobb szociális körülmények között éltek. A szociáldarwinisták másik elmélete, hogy a szocializmus az osztályok eltűnésével pont azt a versenyt (tudományos kifejezéssel kompetíciót) szünteti meg, amely a fajok fejlődésének is mozgatója. Ez sem felel meg a valóságnak, hiszen a szocializmus nem szünteti meg a versenyt. A szocializmus csupán az osztályok közötti versenyt szünteti meg, a szocialista társadalom egyénei között azonban mindig lesznek különbségek, tehát közöttük megmarad a verseny, mint a fejlődés mozgatója.

Antidarwinizmus és evolúció-tagadás ma
Mióta a nagy történelmi egyházak nem támadják hevesen a darwinizmust, azóta kisebb és elszórtabb jelenség lett az evolúció-tagadás. Teljesen hasonló egy másik jelenséghez, a holocaust-tagadáshoz. Mind a kettő vert helyzetben van, ezért alapjában dogmákra, összeesküvés-elméletekre és az ellenőrizhetetlen álinformációkra épít. Kommunikációjában valami titkos igazság ismeretét kínálja, egy új és jobb élet reményével kecsegtet, és minden mai rossz történést felhasznál, mondván; az az ő elméletük ellenzői miatt van. Elszigetelt vallási csoportok terjesztik a bődületes ostobaságokat, természetesen az interneten. Egy ál-iszlám írás például nem érti, hogy kerültek ki a halak a szárazföldre és miért nem fulladtak meg. Ezzel az író orbitális hibát vét, és azt hiszi, hogy az evolúció nem évmilliós, hanem néhány perces folyamat. Nem is beszélve arról, hogy a „hiányzó láncszemnek” nevezett fajok létét is kétségbe vonja hasonlóan, ahogy a neonácik tagadják a gázkamrákat. Ahogy a gázkamrák megtekinthetők Auschwitz-ban, úgy a”hiányzó láncszemek” kövületei is ott vannak a múzeumok polcain. Egy másik antievolúciós elmélet szerint bonyolult szervek, például a szem és a fül csak intelligens tervezés folytán jöhetett létre, mert azok sok komponensből állnak össze. A sok komponens fejlődéséhez, pedig sok ugrás kell. Már pedig mi értelme lenne egy félig kész szemnek? Egyáltalán hogyan lehet egy lencse nélküli szem előny a túlélésért folytatott harcban? Ez is természetesen fals teória. A tudomány bizonyította – különböző fajokat vizsgálva – hogy a szem is hosszú idők során fejlődött ki. Először lapos szem volt, amely a fény jelenlétét érzékelte, aztán ez kidomborodott, amely az irányról adott többletinformációt. Majd kialakult az optikai rendszer, amely élesítette a képet. A szemfolyadék egy része besűrűsödött, ebből lett a lencse. A szív fejlődése szintén megfigyelhető. A zsákállatok egy üregű szívvel rendelkeznek, a halaknak kettő van, a hüllőknek és kétéltűeknek három. Az emlősök, köztük az ember is már négyüregű szívvel rendelkezik. Szintén a darwinizmus ellen hozták fel, hogy olyan fajok is léteznek, amelyek a túlélés szempontjából előnytelen tulajdonságokat vettek fel. Például bizonyos madarak rikító tollazata nehezíti a rejtőzködésüket, és könnyen ragadozók prédájává válhatnak. A modern tudomány erre is választ talált. A túlélésért folyó harc nem csak rövid távú, de hosszú távú folyamat is. Nem csak a létért folyik harc, hanem a szaporodásért is. A hím madarak díszes tollazata, pedig felkelti a nőstények figyelmét, tehát a szaporodás is nagyobb eséllyel jön létre. Egy pávafarmon az ollóval ritkított tollazatú hímek sokkal kevesebb alkalommal szaporodtak, mint a díszesebbek.

A genetika: neodarwinizmus
1953-ban Crick és Watson felfedezték a DNS-t, az örökítő anyagot, mely minden élőlény minden sejtjében jelen van. A mendeli öröklődés, a genetika és a darwinizmus szintéziséből született a neodarwinizmus elmélete. Ez már molekuláris szintű bizonyítékokat szolgáltat az evolúcióra. A változásért felelős mutációkat azonosíthatták a DNS-ben, sőt a gének manipulálásával új tulajdonságokat sikerült mesterségesen előállítani. Az előbb említett zsákállat együregű szívét egy mesterséges mutációval sikerült kétüregűvé változtatni. Ezen kívül az evolúciós elméletet bizonyítandó, a DNS-szakaszok vizsgálatai alapján elmondhatjuk, hogy az ember genetikai állománya 96%-ban megegyezik a csimpánzéval. Sőt, 75%-ban „kutyák vagyunk”, 30%-ban pedig nárciszok!

A modern tudománynak a marxizmus számára legfontosabb eredménye a mitokondriális DNS vizsgálata. A mitokondriumok a „sejtek erőművei”, amelyek az anyagból energiát állítanak elő. A mitokondriumok saját DNS-sel rendelkeznek. A közösülés után a petesejt és a hímivarsejt egyesül, ebből lesz az új élet.  Az apai és anyai DNS alakítja ki az egyed új tulajdonságait. Kivéve a mitokondriumokét! A hímivarsejtnek mozognia kell, ezért a mitokondriumai nem a fejében, hanem a farokrészéhez közel találhatók, hiszen itt van lokálisan szükség energiára. A hímivarsejtnek viszont csak a feji része kerül be a petesejtbe, a mitokondriumok a farokkal együtt kinn maradnak és elsorvadnak. Ezért az embert felépítő sejtek mindegyikében kizárólag az anyától örökölt mitokondriumok és annak DNS-tartalma lelhető fel. Ennek a mitokondriális DNS-nek a populációs, genetikai vizsgálata során sok hasonló génszakaszt találtak. Végeredményben leszögezhető és bizonyított, hogy a ma élő összes ember egyetlen egy ősanyától származik. Ezért ez az Éva-elmélet nevet kapta, amely a szocializmus alapeszméit igazolja. Különösképpen a fajelmélet koporsójába üti be a sokadik szeget, a rasszizmus álelméleteit cáfolja, és legfőképpen az internacionalizmust és a humanizmust erősíti. A népek között egyenlőség és testvériség elvének óriási lökést ad, hogy az Éva-elmélet tudományos bizonyítása szerint minden egyes ember testvér (, pontosabban rokon). A legújabb –egyelőre nem bizonyított- elméletek szerint nem csak egy ősanya, hanem egy ősi progenitor sejt is létezett. Tehát nem csak minden ember, de minden egyes élet, minden egyes élő sejt ugyanabból az egy ősi progenitor sejtből keletkezett. Ha mind ez igaz, akkor minden élet is testvér, ennek bizonyítása vagy cáfolása azonban még a jövő feladata.

DW

Csak regisztrált felhasználók szólhatnak hozzá!