 |
 |
 |
Itt megtalálsz minket
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
  |
Bejelentkezés
| Tanulmányok a mai világgazdaságról |
| 2007. június 03. vasárnap, 09:51 |
|
A NÉPSZABADSÁG Blahó Miklós tollából két külföldi tanulmányt
ismertetését közöli a világgazdaság átrendezõdésérõl, s benne
Magyarország helyérõl. Hazánk ma a 35. helyet foglalja el a világ
versenyképességi listán. Szlovákia és Csehország már elõtte jár.
Egyes uniós országok gyorsan zárkóznak fel az Egyesült Államokhoz, miközben az Európai Unió öszszességében leszakad. A világgazdasági átrendezõdések újabb protekcionista hullámot, soha nem látott feszültséget gerjesztenek, ahogy a feltörekvõ piacok feltörekvõ hatalmakká válnak. A választ két tanulmány, részben eltérõ, részben azonos következtetésre jut Az egyik átfogó vizsgálatot a svájci IMD kutatóintézet tette közzé. A másik az EU számára készült adatbázis, amelyet a Groningeni és a Birminghami Egyetem szakértõi, Marcel Timmer, Mary O'Mahony és Bart van Ark állítottak össze a termelékenység változásának követésére, az amerikai és az európai trendek megrajzolására. Az elsõ azt tapasztalta, hogy egyes uniós országok - Észtország, Svédország, Dánia, Ausztria és Szlovákia - látványosan kapaszkodnak fel, miközben Franciaország, Olaszország, Spanyolország és Lengyelország fokozatosan hátrányba kerül. Az IMD tágabb kört vont be az összehasonlításba, a világ 55 országát, s itt már jól látható, hogy a felzárkózásban Oroszország, Kína, India, Hongkong, Ausztrália és Svájc is vezet, az említett uniós államok mellett. Mindkét munka az Egyesült Államokhoz viszonyít. Az IMD - a költségvetéstõl a tanár-diák arányon át a jegybanki kamatig - több mint háromszáz tényezõt vesz górcsõ alá, s aprólékos számításokkal összegzi az eredményeket. A legversenyképesebb gazdaság az USA, s hozzá képest változik a többiek mutatója. Az IMD látókörében, ha az Egyesült Államok versenyképességét száznak vesszük, akkor Magyarország 57,6-os, lényegében tartja magát a középmezõnyben. Ez önmagában örvendetes fejlemény volna, ha nem elõzte volna meg az utóbbi két-három évben elõbb Csehország, aztán Szlovákia is. Egyértelmûen látszik a részletesebb adatokból, hogy Magyarország teljesítményét a költségvetés vészes lazulása rontotta le. Ezen kell változtatnia, valamint növelnie a beruházási rátát, hatékonyan felhasználnia az uniós pénzeket, emelnie a foglalkoztatást, s hozzálátnia az intézményi reformokhoz. Javult a külfölditõke-vonzás képessége és az energiafelhasználás hatékonysága, romlott viszont a helyzet az adóelkerülés terén vagy a fiatalok elhelyezkedési esélyeit illetõen. Az IMD listáján az USA-t Szingapúr és Hongkong követi, majd Luxemburg, Dánia, Svájc, Izland, Hollandia, Svédország, Kanada, Ausztria, Ausztrália, Norvégia és Írország jön a sorban. A világgazdaság és az alkalmazott gazdaságpolitika is forgandó: így válhatnak az évekkel ezelõtt még sikeresként ünnepelt országok lecsúszókká. Magyarország mögött van még többek között Szlovénia, Bulgária, Románia, Portugália, Olaszország, elõtte me például Chile, Litvánia, Thaiföld. Az IMD a tíz évre visszamenõ adatokból merítve felvázolja a jövõt meghatározó felzárkózási képességet is, Magyarország azon negyven országba tartozik, amelyek javíthaatják versenyképességüket az USA-hoz viszonyítva. E tekintetben egy csoportba kerül Magyarország Írországgal, Görögországgal, Dél-Koreával, Chilével, Hollandiával, Kanadával, Németországgal. Az átrendezõdés kockázatokat rejt magában, mondta Stéphane Garelli, az IMD vezetõ kutatója, mert az ipari államok nem fogják ölbe tett kézzel nézni a feltörekvõ piacok feltörekvõ hatalommá válását, s kereskedelmi szankciókkal, eljárásokkal igyekeznek majd lassítani ezt a folyamatot. Az Európai Unió felkérésére összeállított, s a világhálón szintén böngészhetõ, úgynevezett KLEMS-jelentés (a tõke, a munka, az energia, az anyag és a szolgáltatás szavak angol kezdõbetûibõl) is aggasztó, ugyanakkor vegyes képet fest a világgazdasági erõviszonyok változásáról - az Egyesült Államok és az EU termelékenységének összehasonlítása alapján. Ágazatokra lebontva több tényezõt vizsgál ez az anyag is. Két idõszakot tekint át: 1970-1995-öt és 1995-2004-et. Ebben az értékelésben drámai fordulat ment végbe az Egyesült Államok javára. Míg az elsõ szakaszban az USA termelékenysége (az óránkénti kibocsátás) évente 1,3 százalékkal növekedett, addig az EU-é 2,4 százalékkal. A másodikban viszont az USA 2,4 százalékos tempóra állt rá, míg az EU-15-öké 1,4 százalékra esett vissza, s a huszonötöké is csupán 1,7 százalékot tesz ki, hiába hozott magával a tíz új tag - Románia és Bulgária még nincs benne az adathalmazban - 3,5 százalékos iramot a kibõvült unióba. Az ok: az információs technológia. Az Egyesült Államok nemcsak a gyártásban, hanem a felhasználás hatékonyságában is veri az európaiakat. Az elektronikát is magában foglaló villamosgép-gyártás, posta és kommunikáció ágazatban ugyan az unióban 7,2 százalékra emelkedett a termelékenység, de az USA-ban 10,5-re. Ennek az elemzésnek alapján hazánk rendkívüli teljesítményt nyújtott, különösen a villamosgép-iparban, ahol a munka termelékenysége 12 százalékkal javult. A KLEMS úgy látja, hogy a nagy vesztes Európában Olaszország, mellette pedig Spanyolország, míg Nagy-Britannia termelékenyebb volt az utóbbi idõszakban, mint Németország és Franciaország. MEGJEGYZÉS: Tekintetbe kell venni, hogy ezek az elemzések más módszrekkel dolgoznak, de a trendek mutatói mindenképpen kritikusan tanulmányozandók. (spectator) |
Hozzászólások