 |
 |
 |
Itt megtalálsz minket
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
 |
  |
Bejelentkezés
| Cirkusz helyett kenyeret! |
| 2010. június 23. szerda, 17:38 |
|
Az új Orbán-kormány megtette az első tánclépéseket a politika színpadán. A választási kampányban „előrendelt” örömzene, és a hozzá tartozó lépések elmaradtak, viszont elindult a jobboldali sasszézás. Tulajdonképpen már az új kormány első napjaiban eldőlt a legfontosabb kérdés. A gazdasági válságot nem a költségvetési hiány növelésével, és a fogyasztás növelésére alapozott gazdasági növekedéssel fogják kezelni, ami lényegében az eddigi neoliberális politika folytatását jelenti. Orbán diadalittas, győztes hadvezérként indult el Brüsszelbe a hitelezők megértését kérni, amit néhány „csontváz” felmutatásával próbált hatásosabbá tenni. Barroso azonban egyértelművé tette a tárgyalás során, hogy a görög válság fenyegetése miatt az EU nem adhat további engedményeket egyetlen országnak sem, aki nem tartja be az előírt hiánycélt, az meg lesz büntetve. Igen, ezekkel a szavakkal élt az EU vezetője. Naív az, aki azt hiszi, hogy Orbán nem tudta előre, hogy mi vár rá Brüsszelben. Előre megmondták neki. A színjátékot azonban elő kellett adni. A tárgyalás idejére szervezett rendezvényen Kósa Lajos meglengette az államcsőd lehetőségét, amit Szíjártó Péter gondosan megerősített. Természetesen kitört a pánik, zuhanni kezdett a forint árfolyama. Orbán azonban rosszul számolt. Ez az esemény nem ijesztette meg az EU vezetőit. Sőt! Még határozottabb hangon követelték a kiadások csökkentését. Nem volt mit tenni, meg kellett hirdetni az első Orbán csomagot. A politikai porhintés, és a kabaréba illő pálinkafőzési szabadság mellett két alapvető tételt tartalmaz ez a csomag. A legfontosabb, hogy a kormány vállalja a gyűlölt előd által vállalt 3,8 százalékos államháztartási hiány tartását, amit elsősorban a kiadások csökkentésével kíván elérni. A második jelentős bejelentés az egykulcsos adó rendszerének bevezetése. Ez lerántja a leplet minden korábbi demagóg ígéretről. A kifejezetten magas jövedelműek számára adócsökkenést, a társadalom 80 százalékának viszont adóemelést jelentő új adórendszer bevezetése egyértelművé teszi, hogy mire is lehet majd számítani az Orbán-kormánytól a jövőben. Természetesen Orbán is megértette, hogy kevés ideje maradt szeretett, bölcs vezetőként díszelegni. Az EU és az IMF által megkövetelt megszorító politika - amelyet az Európai Néppárt vezetői is határozottan ajánlottak a Fidesz vezetőinek – gyorsan fogja csökkenteni a kormány népszerűségét. Már nincs napirenden az az ígéret sem, hogy mindent visszaadnak, amit a szocialisták elvettek. A megszorító politika folytatása következik, ami az eddiginél is súlyosabb szociális és társadalmi feszültségeket fog okozni. Ezért addig kell a kulcsfontosságú pozíciókat elfoglalni, a választási rendszert átalakítani, amíg nincs kellő támogatottsága az ellenzéknek. Már az önkormányzati választásokon olyan szabályokat vezetnek be, ami szinte lehetetlenné teszi az ellenzéki erők összefogását, és tovább növeli a testületek összetételének aránytalanságát. Azonnali hatállyal átalakítják a médiatörvényt, abszolút ellenőrzés alá vonják az Alkotmánybíróságot, és hatalmas tisztogatásba kezdenek a köztisztviselők között. A közalkalmazottak sem maradnak ki a szórásból, de a nagyobb érvágásra valószínűleg csak az önkormányzati választások után kerül sor. Már be is jelentették, hogy ősszel benyújtják a most ismertetett 29 pont folytatásának szánt újabb intézkedési tervet. Ez lesz a második Orbán csomag, amire valószínűleg a „feketeleves” kifejezés is ráillik majd. Persze a Fidesz megpróbál néhány népszerű intézkedéssel időt és szavazatokat nyerni. A bankokra kivetett különadó természetesen első megközelítésben tetszik a többségnek, de jogos az aggodalom a bankok szokásos hozzáállása miatt. Nincs semmi, ami megakadályozhatná a különadó terheinek továbbhárítását a banki ügyfelekre, akik közül sokan amúgy is nyögik a jelzáloghitelesek igáját. A Munkáspárt 2006 ezért követeli a pénzintézetek lakossági ügyfeleinek esetében a banki kezelési költségek hatósági ellenőrzését. Jogos az elvárás, hogy az ilyen köz szolgáltatás esetén is vezessék be a hatósági árszabályozást. A kormánypártok azt hitték, hogy a nyári uborkaszezon, és nagyarányú választási győzelem elcsendesíti a népet, és a választók passzívan szemlélik majd a politikai élet eseményeit. A szokatlanul kegyetlen árvíz és a viharkárok azonban felrázták a lankadó figyelmet. Egy állampolgári kezdeményezés felébresztette az amúgy nem túl erős szolidaritás érzését a társadalomban. Június 22-én elkezdett terjedni egy e-mail az országban, amelyben a kezdeményezők azt kérik, hogy az augusztus 20-ra tervezett tüzijátékok Budapesten és vidéken egyaránt maradjanak el, a megspórolt pénzt pedig az árvízkárosultak javára használják fel. Sokak számára megdöbbentő tény, hogy alig 24 óra alatt egy közösségi internetes oldalon több mint 60 ezren támogatták ezt a kezdeményezést. A NÉP cirkusz helyett kenyeret követel. A társadalom tehát fogékony a szolidaritásra, és csak a baloldal elszántságától, akaraterejétől és a baloldali erők összefogásától függ, hogy milyen gyorsan tudjuk megszervezni a szociális és demokratikus jogok védelmét. Vajnai Attila |
Hozzászólások
Vagy "talán" az előbbivel igen, és ez már a jó előre kitalált "B-terv"???