Magánállam
2010. november 11. csütörtök, 20:25

A magánnyugdíjak körül kialakult csetepaté új fordulatot vett, és az alapértékeket érintő dilemma elé állítja a hatalom köreit és az érintett lakosságot is.

Amíg csak arról volt szó, hogy a kormány "lenyúlja" a pénztártagok 14 havi befizetéseit, elfogadhatóbb lett volna visszautasítani a jobboldali ármányt, és támogatni azt a népszavazási kezdeményezést, amely a lakossági befizetések el tulajdonítását kívánja megakadályozni.

Most több szempontból új helyzet kezd kialakulni. Egyrészt Orbánt megfertőzte az esztergomi vírus, és képtelen elviselni az Alkotmánybíróság elmarasztaló döntését, aminek következtében gyakorlatilag megszünteti a népszavazási lehetőséget. Másrészt a Fidesz meg kívánja nyitni a visszalépés lehetőségét az állami nyugdíjrendszerbe. Nyilvánvaló, hogy a kormánypárt nem baloldali elkötelezettségből, hanem kényszerből nyúlt ehhez a lehetőséghez. A költségvetési hiánycél szinten tartása miatt drasztikus lépésekre van szükség, és a nagy társadalmi elégedetlenséget csak olyan megoldásokkal lehet elkerülni, amely minél kevesebb, rövidtávon jelentkező megszorítással jár.

A befizetések elvonása csak egy jogilag vitatható válságkezelő lépés, de a nyugdíjrendszer alapvető problémáit nem oldja meg. Az állami rendszerbe való tömeges visszalépés lehetővé tétele szükséges következménye az elvonásnak, de csak részmegoldás, mert a bajok többek között a kiterjedt feketegazdaságból, alacsony foglalkoztatottságból, alacsony születésszámból, s így egyre rosszabb korösszetételből erednek. A "kormányzó" és a kormányzó párt még ellenzékben, a választások előtt a fenntartható nyugdíjrendszer kulcsát a népesség növekedésében és munkahely-teremtésben látta. Ha most elhiszi saját propagandáját és misztikus ígéreteit az egymillió új munkahelyről, és elvonatkoztat a konkrét helyzettől és az abból fakadó feladatoktól, akkor semmi sem fog változni, a romló tendencia folytatódni fog.

Valójában hosszú távon is arra kell felkészülni, hogy a foglalkoztatottsági arány egész Európában romlani fog, és a költségvetési hiány miatt egyre nagyobb nyomás nehezedik az állam részéről a nyugdíjalapokra, ahonnan nagyobb összegeket lehet "kölcsön venni". Ez történik most is, és a válság, a forráshiány miatt csak nő a kísértés a hasonló eszközök alkalmazására.

Az igazságos nyugdíjrendszerben a magasabb jövedelműek nem vonhatják ki magukat a társadalmi szolidaritás alól. A magánpénztári rendszer ugyanakkor lehetővé teszi, hogy a tehetősek ne a közösbe tegyék be járulékaikat, amivel csökkentik a szolidaritás érvényesítésének lehetőségét. Lényegében az aktív korban kialakult jövedelmi különbségek megőrzése a céljuk.

A baloldal számára a szolidaritás az elsődleges, ezért támogatjuk a magánpénztárak fokozatos beolvasztását - nem szétverését - egy választott TB önkormányzat által felügyelt nagy szolidaritási rendszerbe. Természetesen az önkéntes alapon folytatott takarékosság folytatható lenne, így mindenki saját belátása szerint tehetne félre megtakarításaiból nyugdíjas éveire.

A magánpénztári rendszernél mindenképpen előnyösebb az állami, a szolidaritást erősebben képviselő rendszer, de nem ad garanciát az állam túlhatalmával szemben. Az állam, illetve az állami vezetők túlhatalma nem fikció, hanem a mai politikai élet realitása, amelyet a miniszterelnök által végrehajtott hatalmi koncentráció, az Alkotmánybíróság lesöprése mutat a legjobban. A mai magyar állam lényegében "magánállammá" alakul át. Nemzeti együttműködés helyett központi diktátum, a polgári diktatúra érvényesül.

Ezért fontos a rendszerkritikus baloldal javaslata, amely az állami nyugdíjrendszert a TB önkormányzat felügyelete alá helyezné. Ez egyszerre tenné lehetővé a profitéhség által táplált túlzott kockázatok elkerülését, és a centralizált polgári állam hatalmának korlátozását. A lényegében magánérdekeket szolgáló állam helyett a közösségi tulajdon lehet a megoldás.

A hatalom kisajátítását és többek között a nyugdíjjárulékok elkobzását célzó kormányzati törekvéseket tehát széles összefogással, ha lehet népszavazással, - vagy francia mintára - sztrájkokkal, de meg kell akadályozni. Magát a rendszert azonban alaposan át kell alakítani. Az önkormányzati elven alapuló felügyelet és irányítás új lehetőséget ad az igazságosabb megoldás megtalálására.

Ebben a nehéz helyzetben is elmondhatjuk, hogy van alternatíva.

Vajnai Attila / Népszava

Hozzászólások

avatar elvtárs
0
 
 
Nem hittem volna, hogy ha majd elérem a nyugdíjkorhatárt, megérem, hogy nem kapok nyugdíjat. Ill. olyan keveset, hogy abból csak nyomorogni lehet. S ezek után, ne várja el senki, hogy szeressem a polgári rendet. Egy nagy halom szar az egész.
avatar kunbéla
0
 
 
Arra a kis időre minek neked nyugdíj? A temetésedre meg ne legyen gondod. A PÁRT saját halottjának tekint majd.
avatar esztike
0
 
 
Ugyan,már elvtárs,ez a "polgári demokrácia",amit mindnyájunknak védeni kell... Vagy,mégsem???
avatar kunbéla
0
 
 
Esztike megint gondolkozni próbál? Nem okoz ez elviselhetetlen fájdalmat a magafajtának?
avatar nandras
0
 
 
Mivel az Elnökség ez ügyben kiadott nyilatkozatához (Népszavazást a nyugdíjrendszerről! 2010. november 26. péntek, 09:07) ott nem tudok hozzászólni, itt teszem meg:

A nyilatkozat utolsó bekezdésében kihagyták, hogy a felállítandó TB-önkormányzatnak stabil (állampapírokból, bérházakból, egészségügyi és szociális intézményekből, stb. álló) vagyonnal kell rendelkeznie.
Csak regisztrált felhasználók szólhatnak hozzá!