Mi az igazság vörösiszap ügyben
2010. október 31. vasárnap, 08:59


Vörösiszap-katasztrófa: Itt a végleges jelentés

A vörösiszap veszélyes, de nem toxikus, radioaktív anyag nem került a környezetbe, károkat és a sérüléseket a folyadék erősen lúgos kémhatása okozta. Az elöntött területen kívüli régiót környezeti károk nem érték, a porszennyezés mértéke nem haladta és haladja meg a veszélyes mértéket. A talajszennyezés egy jól elhatárolható területet érint.

K.K. A vörösiszap toxikus, a portartalomban kimutatható arzén, ólom és egyéb nehézfémek, amiknek hatása mérgező. Ezenfelül a térségben a legnagyobb számú a rákos megbetegedés már évek óta. Az elöntött területeken kívül a környező falvakban és Ajkán is kimutatható a nagy porkoncentráció, amiben szintén kimutathatóak a nehézfémek. A porszennyezés mértéke lehet, hogy az 50-es határ alatt van a hivatalos mérések szerint, de a Greenpeace adatai ezen egyrészt túlmutatnak, másrészt az EU norma a 40-es határérték és mivel ebben mérgező anyag található, nem lehet ugyanazt a normát használni, mint például a budapesti szmognál.

Ezek a legfontosabb megállapításai annak a vizsgálatnak, amelyről az MTA és a Kormányzati Koordinációs Bizottság Tudományos Tanácsa közleményben számolt be a kolontári és devecseri katasztrófa kapcsán - adta hírül a vilagtudomany.hu.

K.K. És somlóvásárhelyi katasztrófa kapcsán.

Részletezve: 1.) A szerencsétlenség során radioaktív anyag nem került a környezetbe. 2.) A vörösiszap veszélyes, de nem toxikus. A vörösiszap toxikus, a portartalomban kimutatható arzén, ólom és egyéb nehézfémek, amiknek hatása mérgező. Ezenfelül a térségben a legnagyobb számú a rákos megbetegedés már évek óta. 3.) A környezeti károknak és a katasztrófát elszenvedő lakosság sérülésének oka a területet elárasztó vörösiszap magas pH értéke, azaz a folyadék erősen lúgos kémhatása. Ezenfelül a vörösiszap toxikussága. 4.) A környezeti kár, elsősorban a talajszennyezés egy jól elhatárolható területet érint. A szakszerű és szervezett kárelhárítás folyamatos.

K.K. A környezeti kár nem egy jól elhatárolható területet érint, a szél folyamatosan fújja a toxikus port át más településekre is. A kárelhárítás nem szakszerű, a települések környékét nem is tisztítják, nem távolítják el az iszapot. A településeken belül átmeneti megoldásokat használnak, mint például locsolás és gipszel való leszórás, a gipsz esőben újrakeveredik az iszappal. A Devecserből elhordott vörösiszapot Kolontáron keresztül szállítják, megtömött, fedetlen teherautókkal, ezzel továbbszennyezve Kolontár azon részeit is, amit eredetileg nem is ért az iszap. Hasonló a helyzet Devecserben a teherautók útvonalán. 5.) Az elöntött területen kívüli régiót környezeti károk nem érték, a beszáradó iszapból származó szállópor  nem mutatható ki. Érték környezeti károk, a por még Ajkán is kimutatható, valamint valamennyi környező településen. 6.) Az katasztrófában érintett területen a felporzásból származó porszennyezés mértéke nem haladta és nem haladja meg a veszélyes mértéket. Az EU normát meghaladta és meghaladja. A többek között budapesti szmogra alkalmazott 50-es határérték, nem alkalmazható az iszapból származó porra, mivel az toxikus. A por, amint nedves felülettel érintkezik, mint például szem, száj, orr irritáló, égető érzést okoz. 7.) A katasztrófa által sújtott területeken kívül eső régióban folytatott gazdasági tevékenységet nem érintik a történtek. Az egész régió gazdaságát érintik, Devecserben például sorra mennek tönkre a vállalkozások, amik nyilvánvalóan hatással vannak Ajka városára is. 8.) A lakosság testi épségére vonatkozó hosszú távú kockázati tényezők elemzése szakszerű irányítással zajlik. Ha szakszerű irányítással zajlana, akkor már nem engednék, hogy emberek éljenek az érintett településeken, mivel a tároló melletti településeken a rákos elhalálozások száma magasan kiugró, majdhogynem száz százalékos.

A KKB TT ajánlásai a mezőgazdasági területek környezetkímélő és költségtakarékos kármentesítésére: 1. El kell távolítani a szennyezett vizet az árkokból, és minden olyan helyről, ahol jelenleg tócsák találhatók, beleértve a mezőgazdasági táblákat határoló területeket. Ehhez először az utakról, földekről kell eltávolítani az iszapot. 2. A helyszíni bejárások és vizsgálatok alapján mára pontosan behatárolható az a terület, ahonnan el kell távolítani a lerakódott vörösiszapot, figyelemmel arra, hogy magát a talajt kizárólag a szükséges mértékben szabad eltávolítani. Ezzel párhuzamosan ki kell jelölni azt a területet, ahová elhelyezhető a föld munkagépekkel letolt iszap és a szennyezett föld. A földmunkagépekkel letolt iszapot és szennyezett földet csak is zárt kazettákban lehetne tárolni, nem nyitottakban, ahogy most teszik. Inkább több talajt kell eltávolítani, mint kevesebbet, a terület pedig nem határolható pontosan be, mivel az iszap kutakban is áll és esőzéskor tovább terjed. 3. Ki kell jelölni az iszap és a szennyezett föld eltávolítását meghatározó felelős személyt vagy személyeket, és legalább egy olyan szakértőt a helyszíni bejáráson, illetve a mintavételezésben részt vett szakemberek közül, aki az ún. műszaki irányításban segít a feladatokat végrehajtóknak.

K.K. Mivel hatalmas területről van szó, egy szakértő nem elég, legalább 20-30-ra lenne szükség.

4. Az iszapréteggel vékonyan fedett területeken semlegesítő anyagot kell szétszórni- gyors megoldásként, az ún. tárcsázás módszerével, és meghatározni a megfelelő eljárást. A nem szennyeződött, de a környezetüket tekintve érintett területeken talajjavító anyagot (szerves trágya, dudarit, tőzeg stb.) kell alkalmazni, amely a környéken kis szállítási távolságban található. A Kormányzati Koordinációs Bizottság illetékes munkacsoportja a települések közelében fekvő szántók mintegy kétharmadán javasolja a fenti lépések megtételét, és állást foglalt a szennyezett területek az élelmiszer termelésből történő kivonása mellett.  A legelők esetében a bizottság a szántóknál alkalmazható eljárásnál radikálisabb megoldás tart szükségesnek. A KKB TT az ősz folyamán takaró vetés elvégzését javasolja nagy felszíni borítást biztosító növénnyel, amely kora tavasszal alászántással zöldtrágyázásnak is kiválóan megfelel.

K.K. Az emberek egészsége érdekében nem szabad iszap által szennyezett, vagy annak környékén lévő területeken állatokat legeltetni.

A KKB TT szakértői - köztük az MTA kutatói- folyamatosan végzik a vörösiszap által okozott környezeti károk rövid és hosszú távú enyhítéséhez szükséges további méréseket, és értékelik a vizsgálatok eredményeit. A Magyar Tudományos Akadémia a jövőben is aktív részese marad a helyzet megnyugtató rendezésének.
Szerző: Világtudomány (vilagtudomany.hu)

K.K. A helyzet kezelése a fent említettek tükrében egyáltalán nem megnyugtató.

Hozzászólások

Csak regisztrált felhasználók szólhatnak hozzá!