 A trianoni békeszerződés aláírásától kezdve a magyar uralkodó osztály és vezetői a REVÍZIÓ igényét mániákusan hangoztatták: ez belföldön hálás téma volt, mert bajok forrásának Trianont tartották, akár igaz volt ez, akár nem. Mert az évtizedek alatt - Nagy-Magyarországot is beleértve, mintegy 1,5 millió magyar "tántorgott ki" Amerikába, és Magyarországot a "3 millió koldus országának" nevezték. Megrögződtek a feudális hagyományok, nem oldódott meg a magyar paraszt legfőbb problémája a "földkérdés", a nagybirtokok meg vidáman élték világukat, a paraszt jobbágy maradt más földjén (lásd Illyés Gyula műveit). A nagy világgazdasági válság(1929-1933) Magyarországot is súlyosan érintette, a diplomások, orvosok, mérnökök, tanárok havat lapátoltak Budapest utcáin, igen nagy volt a munkanélküliség és a gazdasági visszaesés.
A recept kéznél volt: a problémák oka a ZSIDÓSÁG ÉS A FELFORGATÓ KOMMUNISTÁK! Nem árt tudnunk, hogy a Világ első diszkriminációs ZSIDÓTÖRVÉNYÉT, a "numerus clausust" (zsidó hallgatók számarányának korlátozása a felsőoktatásban százalékos kvóta alapján) éppen Magyarország hozta 1920-ban, a Trianon évében, 13 évvel Hitler hatalomra jutása előtt, vagyis a "lelki rokonság" a fasizmussal viszonylag korán jelentkezett. Vagyis a Horthy-rendszer ideológiai alappontja a mérhetetlen ANTIKOMMUNIZMUS ÉS AZ EHHEZ KAPCSOLÓDÓ SZOVJETELLENESSÉG, illetve az ANTISZEMITIZMUS voltak. Ez a társadalomba az erősödő REVIZIONIZMUS révén is beszivárgott, ami az oktatást sem kímélte, s fertőzte a kicsiket és a nagyobbakat egyaránt. Tanították a Magyar Hiszekegyet, amelynek első verssora így hangzik: "Hiszek egy Istenben, hiszek egy hazában, hiszek egy isteni örök igazságban, hiszek Magyarország feltámadásában!". Aztán már korán megtanulták a gyerekek, hogy "Csonka-Magyarország - nem ország, Nagy-Magyarország-- mennyország!", avagy "Ekkora volt Magyarország, most már ilyen kicsi már! Rossz emberek elrabolták, jaj Istenem,de nagy kár! Adják vissza országunkat, ha nem adják visszavesszük: nem engedjük, NEM! NEM! SOHA!" Felerősödött a "területrabló" szomszéd népek gúnyolása, mint a "tót zember - nem zember", a bocskoros kecske-és birkapásztor románok megvetése, a szerb "vadrácok" lenézése és aztán a "muszkák"(oroszok), akiktől félnünk kell, mert idehozzák a "kommunizmust", ahol elveszik az anyáktól gyerekeiket, nőközösségekben kell élni, stb. A rendszer propagandagépezete kétségtelenül jól működött, kommunistákat tartóztattak le, vagy hallgattattak el: alapos volt a lakosság felkészítése a REVÍZIÓRA! Kitől várta Horthy az "elszakított" területek visszaszerzését? Természetesen Hitlertől, az emberiség addigi legnagyobb TÖMEGGYILKOSÁTÓL! Ezúttal MEGGYŐZŐDÉSSEL és SZABADON, LELKESEN VONULTAK BE A MAGYAR KATONÁK A FELVIDÉKRE, A DÉLVIDÉKRE és ÉSZAK-ERDÉLYBE. Tették mindezt az I. és II. bécsi döntés értelmében! 1940 decemberében "örök barátsági" szerződést kötöttünk Jugoszláviával, hogy aztán 1941 április 11-én álnok módon megtámadjuk őket...! "Sikerült" a hatalomnak négy zsidótörvényt is hozni: az elsőt 1938-ban, amely korlátozta a zsidók egyes pályákon történő elhelyezkedését, a második 1939-ben "faji alapon" határozta meg a zsidósághoz tartozás kritériumait, a harmadik törvény 1941-ben megtiltotta a szexet és a házasságkötést a zsidókkal, az utolsó törvény 1942-ben pedig megfosztotta a zsidókat földjeiktől és megnyitotta az utat a gettók felé!
A II.világháborúban, amelynek Magyarország tevékeny részese, volt 850-950 ezer főt veszítettünk, ebből 340-360 ezer katonát, a légitámadások során 45 ezer polgári személy halt meg.1944-ben fél millió magyar zsidót hurcoltak el, ebből csak mintegy 50 ezer tért vissza. Lengyelország, a Szovjetunió és Németország után Magyarország szenvedte el a legnagyobb veszteségeket. 1946. július 19-én Párizsban , a Luxemburg-palotában aláírták a békeszerződést, amelyek óriási jóvátételekkel sújtották az országot, de szerencsénk volt, mert csak a trianoni határokat állították vissza, és három községet kellett Csehszlovákiához csatolni! MEGÚSZTUK SÚLYOS BŰNEINKET, JÁRHATTUNK VOLNA ROSSZABBUL IS! Mint ahogy az Élet és Jövő c. lap l947. február 15-i számában olvashatjuk:
"Isten büntetése alatt vagyunk! Ez a szerződés csakugyan vádirat, bennünket is vádol és azokat is akik, előttünk jártak.. AHELYETT, HOGY MINDEN FELELŐSSÉGET SZAKADATLANUL MÁSRA HÁRÍTANÁNK, VÁLLALJUK BELŐLE SAJÁT TERHEINKET IS!". De az új kormány vállalja-e, vagy nem okult a történelemből? Ezt vizsgáljuk meg a IV. részben!
Dr. Vuics Tibor
|
Hozzászólások