
Magyarországi Munkáspárt 2006
„Habár fölül a gálya S alul a víznek árja, Azért a víz az úr!”
Petőfi Sándor
FELHÍVÁS
Hozzátok szólunk:
-
a bérből és fizetésből élőkhöz, akik fizikai és szellemi munkával tartják fenn e haza becsületét;
-
a munkanélküliekhez, akiknek egyre nehezebb az élete, a munkához való jutás reménye nélkül;
-
a nyugdíjasokhoz, akik helyzete is egyre bizonytalanabbá válik;
-
a tanuló ifjúsághoz, akiké a jövő.
Százezreket, lassan milliókat taszít – részben a gazdasági világválság, részben a hibás honi gazdaságpolitika – egyre inkább a nyomor és a lesüllyedés felé:
-
sokaknak nincs mit enniük,
-
nincs hol lakniuk,
-
nem tudják fizetni a közüzemi számlákat,
-
nem tudják törleszteni adósságaikat,
-
ismét oda jutunk, hogy gyermekeink nem tudnak tovább tanulni, mert leszűkült, sőt megszűnőben van az ingyenes oktatás,
-
egyre fogyatkozik és szűkül az orvosi ellátás,
-
gyermekek éheznek,
-
sikerült hazánkat visszaküzdeni a három millió koldus országába.
És mindez nem természeti vagy sorscsapás. Emberek csinálják, az elmúlt húsz év politikai barbarizmusa, amit megkoronáz az Orbán kormány, amely a hatalomban nem a nép, hanem önös és saját körei érdekeit képviseli.
Módszeresen csökkentik a jogállami intézmények feladatainak betöltését. Szinte minden pozíciót saját lekötelezettjeikkel töltik be, figyelmen kívül hagyva képességet, képzettséget és tapasztalatot. Pártkatonákat látunk az Alkotmánybíróságon, az Állami Számvevőszéknél, az Ügyészségen, a Sándor palotában.
Mindez a társadalmi demokrácia visszaszorulását fokozza, sőt az erőszak nyomulásának kedvez, amit bizonyít a médiatörvény, az új alkotmány. Ezen a talajon erősödnek az ordas eszmék, a szélső jobboldal előre törése; hiányzik az ezekkel szembeni eszmei elhatárolódás és a határozott törvényes fellépés a kormány és pártja részéről.
Az Orbán kormány soha nem látott fennhéjázással és arcátlansággal söpri félre a társadalom alulról szerveződő csoportjainak véleményét. Megalázza a dolgozókat, korlátozza mozgásterüket (a sztrájkjogot), tárgyalásokra, ha egyáltalán, csak az utolsó pillanatban vagy utólag hajlandó. Nem megvitatni akar, hanem parancsolni. Ellenségként tekint mindenkire, aki ellenvéleményt mer megfogalmazni. Mindent megtesznek, hogy az őket bírálókat tönkretegyék.
De idővel változnak a fények és az árnyak. A hamis ígérgetések mögül előbukkannak az igazi szándékok és tettek. Ma már sokan és egyre többen kezdenek tisztán látni, hiszen szemünk előtt zajlik, – és higgyünk a szemünknek – ahogyan megvalósulnak a korábban elképzelhetetlennek gondoltak is.
Azokhoz fordulunk, akik hittek a hamis ígéreteknek és most keserűen látják, hogy becsapták őket. Egyre többeknek van elegük. Most kell megállítani az Orbán kormányt, mert nagy a baj.
Támogatjuk a bajbajutottakat, az őket képviselő szakszervezeteket, ifjúsági és civil szervezeteket.
Az eredményes küzdelemhez szükség van tudatos szervezett erőre, amely képes megfogalmazni és kifejezni a reális célokat és tettekre váltani az ösztönös akciókat.
Várjuk és hívjuk azokat, akik érzik a hatalom nyomását, jöjjenek közénk, hiszen együtt nagyobb erőt képviselünk, messzebb hallatszik a hangunk és átütőbb erejű a közös akaratunk. Így közelebb kerülünk céljaink megvalósulásához, az Orbán kormány leváltásához, a békés társadalmi rend helyreállításához, a szociális és emberi jogokon esett csorbák kiköszörüléséhez.
Tudjuk és hisszük, hogy a mostani helyzet nem a történelem utolsó szava, de csak együtt vihetjük sikerre a változást és teremthetünk egy jobb és élhetőbb hazát.
2011. november 26.
A Magyarországi Munkáspárt 2006 Kongresszusa A következő 6 hozzászólás... >> |